Fölöttünk az égen egy nagy aranyfénygömb lebeg, két kisebb fénygömb kíséretében. Kinyílik a nagy fénygömb, és lejön hozzánk a kegyelmekben gazdag Gyermek Jézus, az Irgalmasság Királya. A Mennyek Királya aranyruhában érkezik hozzánk. Az Irgalmasság Királya sok liliomindával és vörös, kinyílt liliomvirággal díszített aranyköntösben jelenik meg, palástja is hímzett és gazdagon díszített. Mellén a Mennyei Király fehér Ostyát visel az „IHS” iniciáléval. A Mennyek Királya fejét nagy, vörös kövekkel díszített, arany királyi korona ékesíti. Rövid, göndör, sötétbarna haja van. Szép, nagy, kék szempárba tekintek. Bal kezében a Vulgatát, a Szentírást tartja, jobb kezében pedig nagy aranyjogart. Ezután kinyílik a másik két kisebb fénygömb, és ezekből a fénygömbökből két egyszerű angyal lép elő, ragyogó fehérbe öltözve. A Mennyek gyermeki Királya lejön hozzánk, és az angyalok kiterítik ránk palástját. Az Irgalmasság Királya így szól:

„Az Atya és a Fiú – aki Én vagyok – és a Szentlélek nevében. Ámen.

Engedjétek az embereket Hozzám jönni! Engedjétek az embereket Hozzám jönni! Engedjétek az embereket Hozzám jönni!”

Ekkor minden kordont eltávolítanak, és az emberek mostantól mindig közel lehetnek az Irgalmasság Királyának megjelenéséhez, mert a Mennyei Király ezt kívánja. A Mennyek gyermeki Királya folytatja:

„Engedjétek az embereket Hozzám jönni, mert szükségük van közelségemre!”

Ekkor az emberek tele örömmel jönnek Mennyei Királyukhoz.

Az Irgalmasság Királya tovább beszél, és mindannyiunkra néz:

„Én vagyok Jézus Krisztus, az Isten Fia, Uratok és Üdvözítőtök. Gyermekként jövök hozzátok, hogy el tudjatok Engem fogadni. Így fogadjatok Engem! Én vagyok a Katolikus Egyház feje! Ha tévelyegnek is az emberek, Én vagyok a feje. Az Egyházon keresztül ajándékozom a szent szentségeket, amelyekben Én Magam vagyok eleven. Holnap szeretetem egyik főünnepét (a Legszentebb Szentháromság főünnepe) tartjátok. Az Atya szeret titeket, Én végtelenül szeretlek titeket, és a Szentlélek a ti Vigasztalótok. Gondoljátok meg ezt alaposan! Gyakran mondtam nektek: a szorongattatások idején éltek. Visszatérésem előtt ez az utolsó időszak. Az Irgalmasság Királyaként jelenek meg, mielőtt igazságosságban jövök hozzátok; és Egyházam útja, az út, hallgassatok jól ide, Egyházam útja az irgalmasságom útja! Aki eszi az Én Testemet és issza az Én Véremet, az elnyeri az örök életet. Így a megszentelő kegyelemben élhettek, ezt soha ne feledjétek! Minden vétke ellenére, Én vagyok az Egyház feje, és ezért szívetekbe helyezem a Katolikus Katekizmust, mert az Egyház szorongattatásba került. Az Egyház a megmérettetés idejét éli. Ez a szorongattatás idején történik, a visszatérésem előtti utolsó időben. Ezt az időt élitek most, és ez nem új tanítás, ezt a Katolikus Egyház Katekizmusában megtalálhatjátok. Mondom nektek: maradjatok hitatyáitok hittanához hűek, és Én gazdagon meg foglak titeket szeretetemmel ajándékozni! Most bármi is jöjjön, keressetek menedéket Drága Véremben, Legszentebb Szívemben!”

Ekkor az Irgalmasság Királyának mellén az Ostya erősen felragyog, és látom az Ostyában a Mennyei Király Szívét, lánggal és egy kereszttel a tetején. Az Irgalmasság Királyának Szíve izzik az emberek iránti szeretettől. Így szól:

„Ne féljetek! Én átvezetlek titeket ezen az időn.”

Ezután a Mennyek Irgalmas Királya a Szívére emeli jogarát, ami Drága Vérének hintőjévé válik. Így szól:

„Ezzel minden jelenlevőt meghintek és mindazt, aki gondolatban Velem van.”

Ekkor az Irgalmasság Királya megáld minket Drága Vérével:

„Az Atya és a Fiú – aki Én vagyok – és a Szentlélek nevében. Ámen.”

Mindannyiunkat meghint Drága Vérével, ránk tekint, és így szól:

„A szívetekbe nézek, és látom a gondjaitokat.”

Ekkor megnyílik a Vulgata, a Szentírás bal kezében, és látom a bibliai helyet: Máté 12,15-37:

„Jézus tudta ezt, ezért eltávozott onnan. Nagy tömeg követte őt, és ő mindegyiküket meggyógyította, de szigorúan meghagyta nekik, hogy ne fedjék fel kilétét, hogy beteljesedjék az ige, amit Izajás próféta mondott:

»Íme, a szolgám, akit választottam,
a kedvencem, akiben lelkem tetszését találta.
Ráadom a Lelkemet,
és ő ítéletet hirdet a nemzeteknek.

Nem vitázik és nem kiált,
senki sem hallja a tereken a hangját.

A megroppant nádszálat nem töri össze,
a pislákoló mécsbelet nem oltja el,
míg győzelemre nem viszi az ítéletet.

Az ő nevében bíznak a nemzetek.«

Akkor odavittek hozzá egy vak és néma megszállottat. Ő meggyógyította, s a néma beszélt és látott. Az egész tömeg csodálkozott és így szólt: »Csak nem ez a Dávid fia?« A farizeusok ennek hallatára azt mondták: »Nem űzheti ez ki az ördögöket, csak az ördögök fejedelme, Belzebub által.« Mivel ismerte gondolataikat, így szólt hozzájuk: »Minden ország, amely meghasonlik önmagával, elpusztul, és egyetlen város vagy ház, amely meghasonlik önmagával, fönn nem marad. Ha a sátán kiűzi a sátánt, meghasonlott önmagával; hogyan maradhatna fenn az ő országa? Ha én Belzebub által űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok ki által űzik ki? Így ők maguk lesznek a ti bíráitok. De ha én az Isten Lelke által űzöm ki az ördögöket, akkor elérkezett hozzátok Isten országa. Vagy hogyan mehet be valaki az erősnek a házába, hogy elragadja a holmiját, ha előbb meg nem kötözi az erőset? Csak úgy tudja kirabolni a házát. Aki nincs velem, ellenem van, és aki nem gyűjt velem, szétszór. Ezért mondom nektek: Az emberek minden bűne és káromlása bocsánatot nyer, de ha valaki a Lelket káromolja, az nem nyer bocsánatot. Ha valaki az Emberfia ellen mond valamit, az bocsánatot nyer, de ha valaki a Szentlélek ellen szól, az nem nyer bocsánatot sem ezen a világon, sem az eljövendőben. Vagy jó a fa, és a gyümölcsei is jók; vagy rossz a fa, és a gyümölcsei is rosszak. A fát ugyanis a gyümölcséről lehet megismerni. Viperák fajzatai! Hogyan tudnátok jó dolgokat mondani, mikor gonoszak vagytok? Hiszen a szív bőségéből szól a száj. A jó ember a jó kincséből jó dolgokat ad elő; a gonosz ember pedig gonosz kincséből gonosz dolgokat ad elő. Mondom nektek: Minden hiábavaló szóról, amelyet kimondanak az emberek, számot fognak adni az ítélet napján. Mert szavaid alapján mentenek fel, vagy szavaid alapján ítélnek el.«”

Ekkor a Mennyek Királya így szól:

„Bocsássatok meg azoknak, akik gonoszat beszélnek, mert felelniük kell majd Előttem. Hordjátok szeretetemet és kiengesztelődésem erejét szívetekben, mert Én is megbocsátottam mindenkinek! Ismét intelek titeket: Imádkozzatok békéért a világban, hogy a háború ne terjedjen ki! Szeretetet öntök a szívetekbe, hogy ti, akik keresztényeknek mondjátok magatokat, szeressétek egymást, és ezt a szeretetet ajándékozzátok továbbra is az emberek szívébe. A sátán az, aki megosztja a keresztényeket, az egység ellentétét műveli, és gonosz beszédet folytat. Ezért maradjatok meg a szeretetben, ez az Én legbensőbb kívánságom; maradjatok meg szeretetemben! A szentmisében minden nap eljövök hozzátok. Közületek ki jön Hozzám? Amikor a szentmisén megerősítettelek titeket, kimentek a mindennapokba, és becsuktátok a templomajtót, akkor kezdődik számotokra az istentisztelet a mindennapokban. Gondoljátok ezt meg alaposan! Nemcsak a templomban kívánom az Irántam való odaadásotokat, hanem a mindennapokban is! Ezért bánjatok egymással szeretettel és méltósággal, és hagyjatok fel a gonosz beszéddel! Viseljétek szívetekben szeretetem koronáját, viseljétek méltósággal az istengyermekséget! Nézzétek, mily nagyon szeretlek titeket!”

Az Irgalmasság Királya nagyon szeretetteljesen tekint ránk, és kitárja karját, mintha mindannyiunkat át akarna ölelni, teljes szeretetével és odaadásával. A Szíve ezalatt felénk ragyog. Így szól hozzánl:

„Ismét mondom: ne féljetek, nyissátok ki szíveteket, és jöjjetek Hozzám!”

Ezután az Irgalmasság Királya ezt az imát kívánja tőlünk:

„Oh, Jézusom, bocsásd meg bűneinket, ments meg minket a pokol tüzétől, vidd a mennybe a lelkeket, különösen azokat, akik a legjobban rászorulnak irgalmadra! Ámen.”

A Mennyei Király így folytatja:

„Klodvig megerősítette a kereszténységet. Szeretnélek titeket erre emlékeztetni. Nem véletlenül választottam Sievernichet. Gondoljatok erre! Erősítsétek meg ma szeretetemet az emberek szívében! Erősítsétek meg a kereszténységet!”

Az Irgalmasság Királya így búcsúzik: „Isten veled!” és záróáldását adja:

„Az Atya és a Fiú – aki Én vagyok– és a Szentlélek nevében. Ámen.”

M.: „Isten veled, én Uram és Istenem!”

Az Irgalmasság Királya visszatér a fénybe és eltűnik, a két angyal is úgyanúgy.

 

Ezt az üzenetet úgy közöljük, hogy nem kívánjuk a Római Katolikus Egyház ítéletét elővételezni.

copyright © Manuela